A jacquard szövőszék egy textilgép, amelyet összetett mintájú szövetek szövésére használnak. Vezérli a láncfonalak felemelését és süllyesztését előre-programozott beállításokon keresztül (mint például heddlek és mintakönyvek), így gyönyörű mintás selymeket készít. A közönséges szövőszékekhez képest a jacquard szövőszékek hatékonyan előállítanak-kiváló minőségű selyemszöveteket, például brokátot és damasztot ismétlődő mintákkal.
A jacquard technológia a Shang-dinasztia idejére vezethető vissza. Jacquard gyémánt{1}}mintás damaszt szövetek, amelyeket a Henan tartománybeli Anyangban található Yin romok sírjaiban fedeztek fel, azt jelzik, hogy a Shang-dinasztia idején is léteztek primitív jacquard technikák. A Zhou-dinasztia továbbfejlesztette a sokszínű jacquard-brokátot, de a korai technikák elsősorban a kézi szedésen alapultak, ami alacsony hatékonyságot eredményezett. A Nyugati Han-dinasztia idején a jacquard szövőszék technológia kiforrott. A csengtui Tianhui városában található Laoguanshan Han sírboltból előkerült négy bambusz és fa szövőszék modell (körülbelül Kr.e. 1. század) a jacquard szövőszékek legkorábbi ismert fizikai példái. Több-sövényszerkezetük lehetővé teszi összetett minták szövését, jelezve a jacquard szövőszékek formális alkalmazását a nagyszabású{10}}termelésben. A keleti Han-dinasztia tudósa, Wang Yi *Fu on the Jacquard Loom* leírja a szerkezetét, míg a *Miscellaneous Records of the Western Capital* feljegyzések szerint Chen Baoguang felesége (jelenlegi Hebei) egy jacquard szövőszéket használt „120 lábú pedálok kitűnően” mintájára. A Cao Wei időszakban Ma Jun továbbfejlesztette a Han-dinasztia jacquard szövőszékét, leegyszerűsítette a 120 láb pedálokat igénylő összetett szerkezetet 12-re, és átvette a kötegelt heddle jacquard módszert, ami kényelmesebbé tette a működést és 4-5-szörösére növelte a gyártási hatékonyságot, miközben finomabb mintákat is készített. A Song-dinasztiabeli Lou Shou-tól a *Gengzhi Tu* és a Ming-dinasztiabeli *Tiangong Kaiwu* egyaránt rögzíti a jacquard szövőszék fejlődését, alapszerkezete egészen a 18. századig használatban maradt.
További ismeretek:
① A jacquard szövőszékeken szőtt, bonyolult mintájú selyemek a Selyemút fontos árucikkévé váltak, elősegítve a Kelet és Nyugat közötti gazdasági és kulturális cserét, sőt a Nyugat a "keleti luxus" képviselőjének tekintette őket. ② A jacquard szövőszéket kétszer hozták be Európába, a 7.-8. században és a 12. században. A minta-alapú programozható vezérlési elve ihlette a 18. századi francia Jacquard-szövőgép-mintaalapú jacquard-technológiáját, amely közvetve befolyásolta a modern számítógépek bináris programozási koncepcióját. ③ A Han-dinasztia jacquard szövőszéke nemcsak az ősi textiltechnológia csúcsát képviseli, hanem a kínai kultúra esztétikáját és bölcsességét is megtestesíti. A Mawangdui Han sírokból előkerült olyan műtárgyak, mint a bársonybrokát és a madár{13}}mintás brokát, kiváló kézművességről tanúskodnak. ④ Egyes hagyományos szövőműhelyek még mindig továbbfejlesztett, kézzel működtetett jacquard szövőszékeket használnak a Han-dinasztia mintáinak lemásolására, megőrizve a szellemi kulturális örökséget. ⑤ A jacquard szövőszék egy "mintakönyv" (perforált kártyák vagy szőtt zsinórok) segítségével vezérli a mintákat, amelyet az egyik korai "programozott" gépnek tartottak, és némi inspirációt kínál a modern számítógépes programozáshoz.
Összefoglalva, a Han-dinasztia jacquard szövőszéke az ősi kínai tudomány és művészet csúcspontja. Innovatív, mintaalapú,{1}}programozható vezérlési technológiája nemcsak a selyemipar virágzását segítette elő, hanem a textilipari gépek világszerte történő fejlesztésének alapjait is megteremtette. Joseph Needham brit tudós úgy üdvözölte, mint "az ókori Kína egyik legnagyobb hozzájárulása a világ gépészetéhez". A Shang-dinasztia primitív hímzésétől a Han-dinasztia gépesített ugrásáig, majd a modern digitális innovációig a jacquard technológia mindig is a kínai civilizáció innovatív szellemének megtestesítője volt.
